A jelölt eredeti pályáját elhagyva évek óta teljes odaadással mélyül el az asszisztensi feladatokban és az elvárásokon túl is teljesít, továbbképzettségére figyel. Három-négy év alatt elmélyült az aneszteziólógia ismereteiben, de saját érdeklődésén túl is meg lehet kérni feladatokra, ismereteinek bővítésére. Élénk, tisztelettudó, alázatos és határozott. Tapasztalatát és gyakorlatát nem a régmúltban kezdődött munkája alapozza meg, hanem a gyors fejlődési képességének köszönheti. Megbízható, precíz, empatikus a gazdikkal és a betegekkel.
A Klinika szakmai és gazdasági előremenetelét magáénak tartja, munkájára igényes, tulajdonosokkal jól kommunikál, megbízható. Folyamatosan képzi magát, több szakmai konferencián részt vett és tervez részt venni illetve online továbbképzések gyakori látogatója. Szívesen tesz tanúbizonyságot tudásáról, amit folyamatosan bővít.
Születésemtől kezdve ösztönösen imádom az állatokat, még járni alig tudtam, de folyton kicsi és nagyobb kutyusok nyakában lógtam. A sors fintora, hogy édesanyám félt a kutyáktól, de miután látta, hogy engem nem fog tudni visszatartani tőlük, inkább beadták a derekukat, és kaptam egy saját kiskutyát. Orvos családba születvén már kicsi gyermekkorom óta otthonosan mozogtam a tűk és fecskendők világában, de azt is mindig éreztem, hogy az állatgyógyászatban van az igazi helyem. A pályaválasztáskor aztán a sors mégis másfele sodort, és az állatok helyett a beszédtudományok doktora lettem, de sosem adtam fel az álmom, hogy valamilyen módon az állatok gyógyításának szentelhessem az életem. 15 évnyi tudományos kutatói lét után egy elnyert pályázat teremtette meg végül számomra az anyagi lehetőséget is arra, hogy elvégezzem az Állatorvostudományi Egyetem asszisztens képzését, amelynek minden pillanatát élveztem. Már a gyakorlataim során azt éreztem, hogy itt vagyok igazán önmagam, végre nem csak munkám, de hivatásom van. Így a bizonyítvány kézhezvétele után nem is volt kérdés, hogy azonnal igent mondok a korábbi külsős gyakorlati helyem, az Állatorvosi Hematológiai és Onkológiai Központ megkeresésére, és csatlakozom az álomcsapatomhoz. És hogy miért pont az onkológia? Személyes indíttatásból: gyermekkorom kiskutyájánál idős korára szájüregi melanómát diagnosztizáltak, amit ugyan nagyon időben észrevettünk, de akkoriban sajnos még nem létezett hazánkban onkológiai ellátás kisállatok számára. Így amikor mintegy 15 évvel később a gyakorlati helyeket keresgélve tudomást szereztem az ÁHOK létezéséről, tudtam, hogy ott a helyem. Sokszor kérdezik tőlünk a gazdik, ismerősök, hogy hogy bírjuk ezt munkát lelkileg, amire én mindig azt válaszolom, hogy noha ez tényleg egy megterhelőbb területe az állatgyógyászatnak, de ugyanakkor gyönyörű is, hisz gazdijaink életük legszörnyűbb diagnózisával érkeznek hozzánk, de mi ebben a helyzetükben tudunk segíteni nekik és kedvencüknek, minőségi együtt töltött időt, jó életminőséget tudunk biztosítani, és lelkileg is tudjuk támogatni őket. A kezelések során barátokká, sokszor szinte családtagokká válunk. Olyan jó látni, ahogy az első kivizsgálásra még félve, remegve belépő kisállatok lassan feloldódnak, és a kezelésekre már boldogan, farokcsóválva, jutalomfalatot követelve jönnek be a váróba, és teljesen a bizalmukba fogadnak minket.
A szakmánkban az állandó fejlődési lehetőséget is szeretem, tudásvágyamat rendszeres képzésekkel igyekszem kielégíteni, állandó résztvevője vagyok hazai (Primakatedra előadások, PMK, HSAVA, az Állatorvostudományi Egyetem továbbképzései) és külföldi (pl. a Cornell Egyetem Veterinary Specialist vizsgával záródó online kurzusai) konferenciáknak, továbbképzéseknek, webinároknak, szakmai napoknak. Tavasszal elvégeztem a Bővített Fokozatú Sugárvédelmi képzést, amellyel radiológiai ismereteimet bővíthettem.
Az ambuláns betegellátás mellett az anesztézia területe érdekel különösen. Alig pár hónapja dolgoztam az ÁHOK-ban, amikor a sebészünk és a klinikavezetőnk megkeresett, hogy szeretnének kitanítani engem aneszteziológusnak, mit szólnék hozzá, lenne-e kedvem hozzá. Természetesen igent mondtam, hiszen óriási megtiszteltetésnek éreztem a bizalmukat, de az izgatottságomba félelem is vegyült, hisz az altatás hatalmas felelősséggel is jár. Így aztán a klinikai intenzív gyakorlati képzés mellett elkezdtem magam is bővíteni az ismereteimet a témában, online webinárok, szakcikkek formájában. Csatlakoztam a vetaneszt csoporthoz, ahol rengeteg hasznos tudásra tettem szert, rendszeresen részt veszek Ambriskó Tamás doktorúr képzésein, konferenciaelőadásain. Szakmai terveim közt szerepel az aneszteziológiai ismereteim folyamatos bővítése, naprakészen tartása, kiemelt tekintettel a rizikóbetegek altatására és fájdalomcsillapítására. A közeljövőben tervezek részt venni egy több napos intenzív tanfolyamon is a témában.
A klinikum mellett mintegy két éve a klinika gazdasági feladataiba is bekapcsolódtam a készletgazdálkodás területén, amelyet szintén nagyon élvezek. Életem legjobb döntésének érzem a 4 évvel ezelőtti pályamódosításomat, mert végre az igazi hivatásomnak élhetek, ami ha sokszor fizikailag fárasztó is, folyamatos lelki töltekezést biztosít.
